Romaáldozatok és a média - Zsolt Péter,Másnap Brüsszelből,Roma Polgárjogi Mozgalom,Magyar Gárda,Klub Rádió,Észak Magyarország,Magyar Hírlap,Európai Uniós,Magyar Hírlappal,Magyar Hírlapot,Magyar Nemzet,Magyar Gárdát,Farkas Flóriánnal,Farkas Flórián,Klub Rádiót,Magyar Nemzetnek,Kállai Ernő,Tamás Gáspár Miklós, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Romaáldozatok és a média

2008-12-06 09:08:06, szombat

	Zsolt Péter 2008. december 6. 08:49 Romaáldozatok és a média Tiszaroff, Fadd, Pátka, Galgagyörk, Pirics, Nyíradony, Nagycsécs, Pécs-Meszes, hogy csak a romák ellen elkövetett legutóbbi bűncselekményeket említsük. Sok a hasonlóság ezekben az ügyekben, mind az érdekeltek (romaszervezetek, rendőrség, helyi emberek) nyilatkozataiban, mind az ügyek médiakezelésében. Most a nagycsécsi eset részletes elemzését végezzük el. Az MPK által kiemelt Nagycsécsi - nagyrészt romák lakta faluban történt - gyilkosság médiakezelésének esettanulmánya arra ad lehetőséget, hogy megállapítsuk, a média különböző szegmensei a szélsőséges helyzetek bemutatásakor miként tudják közvetíteni a kívülállás és beilleszkedés kérdéseiben tevékenykedő intézményeket és szervezeteket, s hogy a média az állandó szélsőséges problémák iránti érdeklődésével miként válik akaratlanul maga is egy kommunikációs csapda részesévé. A média erkölcsi fejlődésének lehetősége, mely szerint, ha az igazság kiderítése érdekelné jobban kevesebb kárt is okozna, ezúttal is megállapítható. A hír 2008. november 3-án hajnalban ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak és aztán sörétes puskával vaktában belőttek két, egymással szemben lévő nagycsécsi családi házba; a támadásban egy 43 éves férfi és egy 40 éves nő életét vesztette. Másnap Brüsszelből a roma ügyeket kezelő Uniós képviselő hazautazott, és a helyszínen nyilatkozott a sajtónak. Rasszista, szélsőséges csoportokat gyanúsított. A Roma Polgárjogi Mozgalom borsod megyei elnöke szintén az etnikai indíttatást valószínűsítette. Az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese nyilatkozatában szintén elitélő nyilatkozatot tett, és a nyilatkozat ténye maga is arra utalt, hogy a rasszizmus ellen szólal fel a képviselő. A helyi cigányvajda nyilatkozata szerint viszont nem a Magyar Gárda van az eset mögött, így egyfajta intézményes keretek között gyakorolt rasszista indíttatást épp a helybeli és tájékozottnak tartható zárt ki. A rendőrség óvatosan fogalmazott, de volt olyan interjú (Klub Rádió) melyben a rendőr azt a nem hivatalos okoskodást vitte végig az esetet követő nap koraesti vitaműsorában (Kontra), mely szerint az uzsorakamat típusú leszámolás azért nem valószínű, mert szegények voltak az áldozatok, és a nagyon szegények még uzsorakamatot sem szoktak kapni. Ez megint a rasszizmus-változatot erősítette. A kutatás kérdései Tanulmányunk szempontjából másodlagos, hogy melyik gyanú igazolódik (uzsorakamatot nem fizetővel szembeni alvilági leszámolás vagy rasszista gyilkosság). Nem egy újabb tényfeltáró interjút szeretnénk írni, sem pedig valamelyik gyanú igazságtartamának kiderüléséből társadalmi következtetéseket levonni. Mindkettő legitim törekvés, de a mi kutatásunkat nem ezek a kérdések inspirálták. Az empirikus vizsgálatot már akkor megkezdtük, amikor még valóban semmit sem lehetett tudni vagy sejteni az elkövetők kilétéről, és a bűncselekmény okáról. Ami a valóságot illeti találhatunk Magyarországon a közelmúltból rasszizmusra utaló megnyilvánulásokat és médiakezelést általában az életellenes bűncselekményekről néhány 90-es évekbeli szkinhed esetet leszámítva az derült ki eddig, hogy nem rasszista indíttatás volt a háttérben, és a sajtó épp abban követte el a hibát, hogy túl korán rasszizmust kiáltott[2]. Az esettanulmány a fentiekkel szemben számunkra kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy megvizsgáljuk miként működik a média általában, és miként a magyar politikai erőtérben? Mit mondhatunk a hazai napilapok esetkezeléséről országos, helyi és bulvár bontásban? Hol kiszolgáltatott a sajtó, és miben volna viszont elvárható a magasabb teljesítmény? Milyen etikai ajánlást követve torzítana kevésbé? Nagyjából tehát ezen kérdések megválaszolására törekszünk, s mint említettük csak másodsorban érintjük az eset jelen állása szerinti ismereteket. Az általunk vizsgált médiumokat az alapján választottuk ki, hogy melyikben találtunk leírást az esemény követő három napban. Találtunk ilyen bulvárlapot többet is, de legérdekesebb ezek közl a Bors, találtunk helyi regionális lapot (Észak Magyarország), és átvizsgáltuk az országos napilapokat, melyek közül kevés híre miatt csak a Népszavát nem vizsgáltuk. Abban a modellben, melyben az eset tematizálását, illetve a nézőpontot vetjük össze, az alábbi táblázatban feltüntetett módon helyezhetők el a médiumok. Ideológia Mindazonáltal a helyi és a bulvár médium elhelyezését négymezős táblázatban nehéz jelölni, mert mint azt a lapok elemzése megmutatta a számunkra a bulvár nyitott mindkét ideológiai vetületre, és a valóság miatt kerül az uzsora oldalára, de nem nyitott arra, hogy társadalmi elemző nézőpontot is felvegyen. A helyi média viszont középre húz, az mindenből szeretne egy kicsit, de valójában inkább abszurd lesz ezáltal, és egyikről sem mond semmit. Lapok szereplése A téma bár nagy hírértékűként robbant be, részben mert a gyilkosság az emberi faj egyik legdurvább normasértése, részben mert a rasszizmus morális pánikot képes okozni a társadalomban, részben pedig mert a politikai- és médiaelit részéről azonnali vitát generált. Ennek ellenére hamar háttérbe szorították más hírek, mert azok, ha lehet még fontosabbnak ígérkeztek. Ilyen volt az amerikai elnökválasztás, melynek kihatása a világ alakulására igen jelentős volt, etnikai problémák terén pedig a Szlovákiába kilátogató magyar ,,szurkolótábort" (valójában szélsőjobboldali fiatalokat) ért máig nem indokolt szlovák rendőrségi attakt, mely a két ország közti konfliktust jelezte. Mindeközben a világ és országos gazdasági válság, a különböző válságot meglovagolni próbált miniszterelnök által szervezett magyar nemzeti csúcsok napirendjei uralták a hetet. Ennek ellenére bár a Népszabadság amúgy sem szerepeltette a gyilkosságot a kiemelt hírek között, 4-ei számában fél oldalas hírt közölt, és keretes írásban utalt egy korábbi folyamatban lévő cigányokat érintő bűncselekményre, ahol szintén felmerült az etnikai konfliktus.[3] De a hét későbbi napjaiban már a Népszabadság nem követte részletesen a nagycsécsi ügy fejleményeit, hagyta, hogy elsodorja a többi hír. A Magyar Hírlap kisebb felülettel rendelkező lap, arányait tekintve hasonló mennyiségben foglalkozott a gyilkosság utáni napon az esettel, de a hírben egyértelműen a rendőrök vélekedését erősítette, melyben a rasszizmus nem szerepelt, és az Európai Uniós képviselőnek csak jelenlétét említette, de nyilatkozatának tartalmát nem. Ha a Népszabadság híranyagát hasonlítjuk össze a Magyar Hírlappal, egy nagyon markáns különbséget láthatunk. A Népszabadságban az összes olyan körülményt, ami a rasszista indíttatást erősítette, szerepeltette. Az összes romaaktivista gyanúját részletesen leírta, sőt beszámolt arról is, hogy a helybeliek egy gyanús lesötétített üvegű nem helyi autót láttak körözni a napokban. Aki tehát 4-én a Népszabadságot olvasta, az majdnem biztosra vehette, hogy rasszista gyilkosság történt, aki viszont a Magyar Hírlapot, annak még a gondolata is alig merülhetett fel ennek, mert még az ilyen gyanúval megszólalók véleménye is elhallgatásra került. A Magyar Nemzet 4-i számában nem csak nagy terjedelmet szentel az esetnek az ötödik oldalon, de a helyi vajda szavait is részletesen visszaadja. Beszámol arról, hogy ki lát rasszizmust az esetben, és ki nem. A Magyar Nemzet a népszabadsághoz hasonlóan szintén abban a hiszemben hagyja az olvasóját, hogy a gyilkosság indíttatása inkább rasszizmus lehet, de szemben a Népszabadsággal azzal, hogy a vajda szavait idézi, a Magyar Gárdát már kizárja. A Magyar Nemzet 6-i számában szélesíti ki a témát Farkas Flóriánnal készített interjújával. Farkas Flórián már elítéli az Európai Uniós képviselőt, és mindenkit, aki a rasszizmus ,,rémével fenyeget", áttolja a témát az oktatási alapnál megfigyelhető anyagi nehézségekre. A kormány ,,a jövő lehetőségeit éli fel a spórolással" - mondja[4]. Az elméleti modellek közül az interjúalany szociális alapon áll, ami egy lehetséges elképzelsé más lehetségesek mellett (emberi jogi, multikulturális stb.) Tehát vitatható, mégis, a Magyar Nemzet érdeme, hogy egyedül a lapok közül az apropót felhasználta a cigányság problémáinak napirendretűzésére, igaz, csak a támogatandó politikai oldal szemszögéből. Ugyanezen az oldalon már az aktuális tények ismeretében a Magyar Nemzet hivatkozik a rendőrség újabb adataira, és az uzsorakölcsön - azaz nem a rasszista - indíttatás valószínűségére. Itt az ATV a forrás, és hasonlóképp megtalálja azt a médiumot is - a Bors-ot - ahol a legalaposabb tényfeltárás olvasható, és innen is kiemeli a nem rasszista valószínűsíthetőséget. Az országos médiumoknál tehát azt találjuk, hogy a rasszizmus-nem rasszizmus tematika érdekli csak őket. Ez alól kivétel a Magyar Hírlap, amely inkább elhallgatja ezt a dimenziót. A többiek azonban annak függvényében foglalkoznak vele szívesen, hogy saját prekoncepciójuk mennyire támasztja alá. A ,,dícsőség" mindig azé a médiumé, amelyiknek igazolódik az előfeltevése, csak hogy ez kétes dicsőség, mert teljes mértékben véletlenszerű. A Klub Rádiót addig érdekli igazán az eset, amíg a rasszizmus veszélye olvasható ki a hírekből, a Magyar Nemzet azt közli részletesen, amikor már a másik verzió valószínűsíthető. Ha a számukra nem kedvező forgatókönyv valósul meg, egyszerűen elhallgatják a témát, elfelejtik, hogy melléfogtak, hirtelen nem jelentős az ügy. Mindezek mögött viszont emberi tragédia van, hiszen gyilkosság történt, de ez az elfogult médiumokat már nem érdekli, mindezek mögött súlyos társadalmi problémák húzódhatnak meg, de az ártatlan áldozatok még akkora hatással sincsenek a világra, hogy a médiumok legalább a társadalmi probléma kezelése felé fókuszálnának. Pedig mideközben történnek hasznos lépések, és megoldáskeresések, és ezek társadalmi vitája ildomos is volna, de már nincs napirenden, ha a rasszizmus-nem rasszizmus média és ideológiai vita eldőlt. Az uzsorakamat visszaszorításával szemben ugyanis lehet és tesznek is olyan törvényalkotói lépéseket, hogy már a kölcsönadást is büntetőjogi kategóriává akarják tenni, és a fertőzöt területeken szórólapozásba kezdenek, mely arról informál, hogy milyen kockázata van az uzsorakölcsön felvételének. Sokan ugyanis csak azért veszik fel a kölcsönt, mert gyerekük szégyelli magát az iskolában, hogy neki nincs márkás cipője, és emiatt csúfolják, vagy egyéb iskolai kötelező befizetéseknek akar eleget tenni. Sok esetben tehát elkerülhető volna a csapda, ha az érintettek tudnák mi van a serpenyő egyik, és mi a másik oldalán. A konzervatív lapok azonban már nem szívesen ismerik be, hogy a kormány tesz helyes intézkedéseket, a balliberális sajtó pedig, ha nem rasszizmus, hát nem is foglalkozik a kérdéskörrel. Érdemesnek látszott még megvizsgálni egy régiós lapot, és azt a bulvárt, amelyik elsőként dolgozta fel alaposan az esetet. Az Észak Magyarország 5.-i számában a fő cím az, hogy ,,Nincs elfogadható indok a gyilkosságra", ez azonban csak a nyilatkozó rendőr szavainak kiemelése. Az első lapon olvasható szöveg inkább közhelyes, tompítja pl. az EU-s képviselő szavait, és általánosságban beszél a tettesek elfogásának fontosságáról, arról, hogy a rendőrségnek minden bűnügy egyformán fontos. A 3. oldalon bulvárlapos elemek jelennek meg, személyes megközelítés, a félelem kihangsúlyozása, és a gyászoló közösség gyertyagyújtásának szegényes környezetéről fotót közölnek. Keretes írásban az áldozatok szociális helyzete is olvasható. Az írás tanácstalanságot árul el, a ,,se rasszizmus nem lehetett, se pedig uzsora". Ezt állítja két megszólaltatott is, egy lakos, és a polgármester. Az olvasóra magára is átragad a tanácstalanság, hiszen igen valószínű, hogy a kettő közül az egyiknek lennie kellett, és az újság mégis semleges és mindkettőt tagadja. Kiemelkedő újságírói teljesítményt figyelhetünk meg viszont a Bors című lap esetében, november 5-én, a szerdai szám 6-7 oldalán. Voltaképpen egyszerű interjúk segítségével kideríti az indítékot, nem nevezi meg, de az olvasó számára valószínűsíti, sőt meg is szólaltatja a lehetséges gyanúsítottat. A tudósítás hangvétele közvetlen, a szereplők mind a keresztnevükön s főként a becenevükön jelöltek, mintha csak ismerőseink volnának. Bulvár elem még a személyes dráma kihangsúlyozása. Ezek mellett viszont a lap az igazság kiderítését tekinti fő szempontjának, s a nyilatkozatokból kiderül, hogy ki konkrétan mennyivel is tartozott, és hogy a falusiak számára nem volt teljesen meglepő a történet, hiszen verések és erőszakoskodások az elmaradt tartozások kifizetése miatt az utóbbi időben rendszeressé váltak. Ami az értelmiség felvetése volt, hogy azért nem lehet uzsora-ügy, mert a legszegényebb soron laktak elméletileg nem cáfolódik, az élettörtének feltárásából viszont kiderül, hogy az áldozatok nemrég még gazdagabb környéken laktak. Mainstream jellemzői közt ki kell tehát emelnünk, hogy addig izgatta a téma a sajtót, amíg a rasszizmus tematikában szerepeltethető volt, amikor ez a kérdés eldőlni látszott, az ügy kipukkant. A személyes tragédia nem jelent meg, elvonttá és általánossá vált a történés. Az elvont gondolatmenet is általában felszínes, leginkább a Magyar Nemzet interjúja járja - igaz a maga nézőpontjából csak - körül a társadalmi kérdéseket. Az eset leírásában megelégszenek a helyi és országos vezetők, valamint a hivatalos szervek kommentárjaival. Ha kis színesként szerepeltetik is az érintetteket, őket nem tekintik hitelesnek[5]. A bulvárban két nézőpont köré szerveződnek az írások. Az egyik a személyes tragédia - ez az ami elfelejtődik a mainstreamban - a másik a nyomozás. Vajon ki követte el a gyilkosságot? Úgy lebeg ez a kérdés a bulvárban, mintha egy szórakoztató krimi olvasói lennénk, amelyben a sztori tart a rejtélytől az igazság kiderítéséig. Ennek a két motivációnak köszönheti a Bors, hogy 3 nap leforgása után már mindent el tud mondani a történésekről, s hogy amelyik mainstream lapnak a valóság ideológiailag kedvező - a Magyar Nemzetnek, hiszen az uzsorakamat variáció vált igazzá a rasszizmussal szemben - az hivatkozik rá, és ismerteti is. Összefoglalás Írásunkban válaszoltunk tehát arra a kérdésre, hogy miként működik a média általában: láthattuk, hogy nem a valóságot tükrözte, hanem valamilyen nézőpontból igyekezett egy valóságkonstrukciót létrehozni. A konstrukció egy lényeges eleme a magyar politikai erőtér, és másrészről a bulvár nézőpont. A konkrét vizsgált esetünkben inkább a politikai erőtér volt az, amely a valóságtól eltérő konstrukciót eredményezett, és a bulvár szerepelt jobban. Az országos médiumokról az mondható el, hogy azok teljes mértékben a rasszista-nem rasszista dichotómia hatása alatt álltak, pusztán ez határozta meg a hír napirenden tartását, s mikor e kérdés eldőlt, le is vették, és újabb híreknek adtak helyt. A helyi lap ilyen ideológiai szempontból kevéssé volt terhelt, nem mutatott túlzott bulvár elemeket sem, de tényfeltárás tekintetében sem jeleskedett, jóllehet a közelség számára hírértéknövelő tényező kellett volna, hogy legyen. Minősítését tekintve mind az országos nagy presztízsű politikai napilapokra, mind a helyi médiumra a kellő pontosság hiánya volt jellemző. Előbbi esetében az ideológiai szemüveg akadályozta meg a jó kérdések feltevését, utóbbi esetben talán a szakmai lelkesedés és motiváció nem volt elég erős. Jó kérdésfeltevésnek számított volna, hogy vajon a vajda miért állítja olyan magabiztosan, hogy a Gárda nem szervezője a tragikus eseménynek? Tud valamit, vagy fél valamitől? - De ezek mellett az információk mellett mind a jobb, mind a baloldali lapok elmentek. A helyi vizsgált lap (Észak Magyarország) találta meg a legmegfelelőbb utat az emberi dráma arányának érzékeltetésére. A bulvárlap ezt túlzottan is előtérbe rakta, mintegy megrendítő hatásával kívánva olvasót szerezni, míg az országos napilapok szinte szemtelenül el is feledkeztek arról, hogy itt emberi életekről volt szó. Az országos lapok tematizálásában a tragédia eltűnt az ideológiai befolyás hatására, de ebből nem következett az, hogy legalább saját tematikájukban elmélyültté váltak volna, mondhatni az ideológiai tematizálás sem volt kellőképpen alapos és színvonalas, ez ügyben csak a Magyar Nemzet egy interjúját tudtuk felemlegetni, mely szintén inkább politikai támogatásból fakadt, bár ezen keresztül a cigánysors elemzése is megjelent. Megállapítható az is, hogy miben is kiszolgáltatott a magyar sajtó, a tényfeltárás gyengesége ez, és az is sejthető, hogy a jó kérdések feltételének oka az ideológiai terheltség. Bizonyos értelemben tehát igen is kimagaslik ebből a mezőnyből az a bulvárlap, amelyik intimpistáskodó stílusa ellenére is krimiként fogta fel a gyilkosságot, melyben az elkövetőt is igyekezett megtalálni, nem pusztán csak az odalátogató elitet szólaltatta meg. A bulvárlapok igazságkiderítő motivációja ugyanakkor nem új jelenség, már a műfaj születésükkor is ezzel legitimálta a magánélet kutatását és nem közügyeknek tűnő témaválasztását. A nagycsécsi eset médiakezelése aligha segítette a beilleszkedést. A rasszista-nem rasszista tematika voltaképp rossz irányba vitte a társadalmi vitát. Az egyik lap, amely a rasszizmust valószínűsítette a többségi társadalommal szemben jelent meg vádlóként, míg aki az uzsoratámadásban volt érdekelt a kisebbség önhibáját kereste. Ezekben a kommunikációs harcokban az egymásnak feszülő médiumok közösen ártanak, épp azért mert a kisebbség-többség tematizációval egy olyan keretet hoznak létre, amelyben kisebbséginek és többséginek is egyáltalán nem jó lenni. A beilleszkedést nem segíti az sem, ha egy esetben beigazolódik a rasszizmusból eredő bűncselekmény, és nem segíti az sem, ha ez cáfolódik, és az ,,önhibájából olyan amilyen" verzió érvényesül. A média tehát helyesebben járna el, ha felhagyna, vagy önkorlátozást gyakorolna az ilyen keretek megteremtésében, de nem úgy, hogy elhessegeti maga elől az eseményt, hanem úgy, ha tényfeltáróként kíván megjelenni. A tényfeltárásnak aztán a bulvár eszközei épp úgy rendelkezésre állnak, mint a szociológiai vagy antropológiai eszközei, melyeket tulajdonképpen a jó újságírók is használnak. A nagycsécsi esetben majdnem mindenre láttunk példát, csak a legfontosabb, a mélyebb társadalmi probléma feltárása maradt el. Utóhang Alighogy elkészült a nagycsécsi médiaelemzés, már Pécsett (két héttel később nov. 18-án) hasonló események történtek, szintén két roma halt meg, de ezúttal nem molotov-koktéltól, hanem kézigránáttól. A politikai reakciók és a média kísértetiesen hasonló jeleket produkált. (A hasonlóság pontosságát nem tudjuk megmondani, mert itt elemzést nem végeztünk.) Ezúttal is a rendőrségi nyilatkozatok tagadták a rasszizmust, néhány roma politikus pedig nem zárta ki, a rendőrségi tagadást pedig elhamarkodottnak tartották, hiszen amíg tettes nincs, azt sem lehet tudni, hogy a tettes rasszista-e. Roma érdekvédők kérésére (Pl. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman) külön nyomozócsoportot hoztak létre a romákkal szembeni támadások kivizsgálására. Az etnikai jellegre fókuszáló nyomozócsoport születésével ezúttal tehát épp a romák érdekvédelmét képviselők részéről került sor, s ezzel alighanem a konzervatív oldal is egyetért. Liberális nézőpontból persze ez épp azért aggályos, mert etnikumhoz köt olyasmit - bűnözést - amit pusztán a bűnözéshez kötne. Ha ugyanis bebizonyosodik, hogy az elkövetők maguk nem rasszisták voltak, akkor a bűnüldöző csoport valójában a romák környezetében túlreprezentál uzsarabűncselekmények és az ehhez tartozó testi sértések specialistájává válik. [2] Egy 2005 május 8-án egy budapesti buszon történő cigány fiatallal szembeni testi sértés, az úgynevezett Mortimer-ügy kapott talán a legnagyobb visszhangot, melyben sokáig rasszizmusként tematizálta a sajtó, a politika, és az értelmiség jelentős része. Tamás Gáspár Miklós pl. rasszista országnak nevezte Magyarországot, majd később az ügy tisztázódása után tévedéséért elnézést kért. http://hu.wikipedia.org/wiki/Mortimer-%C3%BCgy [3] Ez a pátkai polgárőrök esete, melyben haláleset nem történt, de itt is Molotov-koktélt dobtak házakra.. [4] Farkas Flórián: Éhséglázadás lesz Magyar Nemzet 2008 nov. 6. 4.o. [5] Csak érdekességként említjük, hogy a középkori jogi gondolkodás sajátja, hogy tanúskodni nem is a szolga tanúskodott, még ha ő volt is jelen egy bűntényen, hanem az úr. http://www.gondola.hu/cikkek/62515

0 komment , kategória: Általános

Címkék: megválaszolására, valószínűsítette, tanácstalanságot, médiakezelésében, szélsőjobboldali, nyilatkozataiban, uzsoratámadásban, elhamarkodottnak, erőszakoskodások, valószínűsíthető, nyomozócsoportot, nyilatkozatokból, médiakezelésének, kommentárjaival, témaválasztását, megszólaltatott, specialistájává, nyilatkozatában, érzékeltetésére, népszabadságban, kihangsúlyozása, nyilatkozatának, multikulturális, általánosságban, tényfeltárásnak, tényfeltáróként, szerepeltethető, igazságkiderítő, népszabadsághoz, prekoncepciójuk, tematizálásában, valószínűségére, kiszolgáltatott, megteremtésében, intimpistáskodó, romaszervezetek, romák ellen, hasonlóság ezekben, ügyek médiakezelésében, nagycsécsi eset, média különböző, szélsőséges helyzetek, állandó szélsőséges, kommunikációs csapda, média erkölcsi, igazság kiderítése, roma ügyeket, helyszínen nyilatkozott, etnikai indíttatást, nyilatkozat ténye, rasszizmus ellen, helyi cigányvajda, Zsolt Péter, Másnap Brüsszelből, Roma Polgárjogi Mozgalom, Magyar Gárda, Klub Rádió, Észak Magyarország, Magyar Hírlap, Európai Uniós, Magyar Hírlappal, Magyar Hírlapot, Magyar Nemzet, Magyar Gárdát, Farkas Flóriánnal, Farkas Flórián, Klub Rádiót, Magyar Nemzetnek, Kállai Ernő, Tamás Gáspár Miklós,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]